Tegnap este az OVB a hivatalos végeredményt is kihirdette a vasárnapi EP-választás kapcsán. Ezt már szinte mindenki kielemezte, így sokat hozzátenni már én se tudnék. Az igazán meglepő számomra a külföldön leadott szavazatok aránya, mely további következtetések levonására késztet:
Az OVB tagjai az Országos Választási Iroda munkatársainak segítségével négy órán át bontották ki a 92 külképviseletről megérkezett urnákat. Az ezekben lévő szavazatokat három órán át többször megszámolták, majd a kapott eredményt a Magyarországon leadott voksokhoz hozzáadták. A külképviseleti voksok számlálása során két szavazólappal többet találtak, mint ahány voksról irat érkezett (3.347 helyett 3.349). A két többletszavazat miatt azonban a testület úgy döntött, hogy valamennyi párttól két szavazatot levon, így az eredményt ez alapján állapították meg.
A Fidesz-KDNP-re így a külképviseleteken 1.671-en, az SZDSZ-re 193-an, az MCF Roma Összefogásra 7-en, a Munkáspártra egyen, az MSZP-re 394-en, a Jobbikra 510-en, a HP-LMP-re 326-an, míg az MDF-re 210-en voksoltak. Az OVB 21 érvénytelen szavazatot is talált.
Forrás: MTI
Tehát a külföldi voksoknál az arányok és a sorrend:
1. Fidesz-KDNP 50,4%
2. Jobbik 15,4%
3. MSZP 11,9%
4. LMP-HP 9,8%
5. MDF 6,3%
6. SZDSZ 5,8%
Meglepő, hogy a kis pártok itt mennyivel eredményesek voltak a (két nagy párthoz) Fideszhez és az MSZP-hez képest! Vajon milyen szociológiai tanulságok vonhatóak le abból, hogy a külföldön szavazók inkább a kispártokat támogatják a közép- és nagypártok helyett? Ez nem reprezentatív társadalmi minta, tehát nem számít közvéleménykutatási alapnak, a hazai eredményeket sem befolyásolja, csupán azokról nyújthat árnyaltabb képet, akik bejelentkeztek külföldi képviseleteken szavazni. Kérdés peszre, hogy közülük ki az, aki biztos pártválasztó, és ki az, aki bizonytalanként akart mindenáron szavazni, és ezért még be is jelentkezett. Az előbbiek nyilván többen lehettek ebben az esetben.
Úgy tűnik, a kispártok híveinek a szavazati hajlandósága közöttük jóval nagyobb. Mik ennek az okai?
